Szerelem-Virtuális Szerelem az Éter hullámain keresztül

Szerelem-Virtuális Szerelem az Éter hullámain keresztül

Nagyon jó érzés szerelmesnek lenni.
A szerelem, egyfajta robbanást, lángoló érzelmi töltést ad egész lényünknek, mind szellemi, mind fizikai szinten.
Tudjuk, hogy a szerelem nincs korhoz és távolsághoz kötve.
Megtalálni a szerelmet a való életben sem egyszerű, hát még a virtuális világban.
A Föld lakosainak, érzésem és meglátásom szerint, majd a fele egyedül él.
Ma már annyira eltér egymástól az emberek ízlése, világnézeti felfogása a szerelemről, szexuális életről vallott eszményképe, hogy az egymásra találásukra szinte nincs is remény.
Az internettel bármilyen távolságokat áthidalhatunk, hiszen nincsenek távolságok.
A számítógép használata közben lehetőségünk van arra, hogy új módon kerüljünk valakivel, ismeretlenül is intim kapcsolatba és ez önmagában is egy izgalmas dolog.
Sokkal magabiztosabbnak érezhetjük magunkat, hiszen inkognitóban maradhatunk, ameddig akarunk és ettől még vonzóbb a kapcsolat lehetősége is.
Vannak személyek, akik a virtuális románcban keresik azt a lehetőséget, ami a fizikai világban hiányzik számukra.
És vannak olyanok, akik nem tudnak, vagy nem mernek valóságos intim kapcsolatot kialakítani, számukra a virtuális szerelem pótcselekvésként van jelen.
A virtuális szerelmünk beléphet a szobánkba, anélkül, hogy fizikailag is ott lenne, ami így különleges vonzerőt sugároz a másik személytől.
Az érzések, amelyeket az internetes érintkezés kivált, valódiak ugyan, de lehet-e ez alapján valóságos szerelmi kapcsolatnak nevezni
az olyan üzenetváltás sorozatot, ami soha nem vezet személyes találkozáshoz?
Való igaz, hogy testi kapcsolat, de még fizikai közelség sem jöhet létre a virtuális térben.
Sajnos elszemélytelenedik a világ, egyre fontosabb lesz, hogy minden gyorsan oldódjon meg.
Interneten, könnyebben alakulnak ki érzelmek, mert a szavak mögött nem látni a partner arcát, gesztikulációját, nem lehet érezni a hangsúlyt, így a szeretetéhes, szerelmes ember nagyon könnyen manipulálható.

Fizikai szinten, ha mind a két személy szimpatikus egymásnak, létre jöhet belül a szerelem...
Gondolkodjunk egy kicsit.
Mi az, ami mégis elindít bennünket az éter hullámain keresztül, hogy egy igen erős vonzalmat, szerelmet érzünk a másik iránt?
Hiszen soha nem láttuk egymást, azt sem tudjuk, hogy a másik hogy néz ki?
Nem tudunk egymásról szinte semmit.
És most jött el az a pillanat, hogy azt mondom "szinte" semmit.
Itt lép be a hatodik érzék.
Igen, minden embernek vannak megérzései, és szinte ahhoz, nem is kell találkozzunk egymással, hogy a másik személyt valamilyen szinten érezzük, lássuk, elképzeljük magunknak.
Vannak emberek, akiknek ezek a képességei, sokkal fejlettebb, kifinomultabb szinten vannak, mint másik társaiknak.
Ez a belső érzés, belső meglátás, hatodik érzék vezet el bennünket arra a pontra, hogy valamit belül a lelkünk mélyén megindítson, beindítson a szerelem hullámhosszán a másik fél iránt.
Elkezd járni a "fantáziánk", hogy milyen is lehet, hogyan is nézhet ki a másik.
De, ha megfelelő rutinnal és tapasztalattal rendelkezünk a hatodik érzékekkel kapcsolatban, akkor bizony nagyon élethű képet kapunk a másik személyről.
Lehet ez a kép homályos, és lehet egészen tiszta is.
Vannak esetek, mikor egy kis idő elteltével, már eljutunk addig a pontig, hogy nem elégszünk meg a puszta írogatással, és kíváncsiságunkat szeretnénk legyőzni, hogy valóban kivel is levelezünk.
Ekkor történik meg az, hogy fényképet cserélünk, vagy élve az internet lehetőségeivel, videó hívást kezdeményezhetünk.
Itt már ezen a ponton úgymond minden eddigi fátylat lehullajthatunk magunkról, mert feltárul előttünk a való igazság.
Ha ezután is szimpatikusak vagyunk egymásnak, akkor jöhet a valós találkozás és dúlhat a szerelem.

Vannak olyan kapcsolatok is, amikor megegyezés alapon, soha nem fognak találkozni és soha nem fogják látni egymást.
Miért is van ez?
Mert az egyik fél független, a másik pedig nem.
Akkor miért is lobban szerelemre így két ember egymás iránt?
Mi értelme van a szerelemnek?
Így csak a vágy marad meg egymás iránt.
Tudjuk, hogy nincsenek véletlenek, de az sem véletlen, hogy nem találkozhatunk, nem láthatjuk egymást.
Mindegyikőnknek fájdalmas ez így, de örök életünkre lelkiismeret furdalásunk lenne, ha megtörténne az együttlét.
Megbeszéltük, hogy egyikőnknek sem lenne jó, ha felborítanánk a családi életét Marcsinak.
Ezt tiszteletben is tartjuk.
Az, hogy mit hoz a sors egymás számára, azt senki és mi sem tudjuk.
Én annak nagyon örülnék, ha Marcsi nagyon boldog lenne a családjával, férjével egész életében.
Szeretném Marcsit nagyon boldognak érezni, látni, vagy így, vagy úgy.
Van egy törvény ami így szól: amit és akit eltudsz engedni, az a tiéd.
Milyen igaz ez a tanítás.
Most kérdezheti nagyon sok ember, hogy akkor miért lobban, gyúl szerelemre két ilyen ember egymás iránt?
A válasz nagyon egyszerű.
Azért, mert mind a két embernek, azaz nekünk, belül egy űr tátong, hiányzik belőlünk egy bizonyos rész.
És ezt a bizonyos részt, hiányt, űrt a másik fél tudja, tudná megadni a számunkra.
Hogy mi is az ami után minden ember sóvárog, vágyik, mit is szeretne megkapni?
Ez a szerelem, a szeretet, a harmónia, a béke, az érzelem, a kedves szerelmes szép szavak, az odaadás, a testi érintések, simogatások, szeretetteljes érzelmes ölelések,csókok.....
Miért így talált meg bennünket, a virtuális életben?
Mert az ember legyen mindig nyitott, és lássa meg a lehetőségeket, hogy mit hoz neki a sors, kit állít éppen az élete útjába.
Tudjon igent mondani, ha lehet, és tudjon nemet mondani, ha nem szabad.
Mindent a becsületesség és szeretet határain belül.
Tudom, vannak akik ezt elfogadják és vannak akik nem értenek velem egyet.
A szeretet minden emberben ott van.
Valaki kinyitotta szíve kapuját, engedi önmagából kiáradni a szeretetet, valaki pedig szíve keménysége, a meg nemértés és önzőség miatt nem tud megnyílni a másik felé.
Marcsi, a szeretetem örökké megmarad feléd, azt mindig is adhatjuk egymásnak.